Norvégiában

Bolond hangszer: sír, nyerit és búg.
Fusson, akinek nincs bora,
Ez a fekete zongora.
Vak mestere tépi, cibálja,
Ez az Élet melódiája.
Ez a fekete zongora.

Fejem zúgása, szemem könnye,
Tornázó vágyaim tora,
Ez mind, mind: ez a zongora.
Boros, bolond szivemnek vére
Kiömlik az ő ütemére.
Ez a fekete zongora.

Nos, bocsánat, hogy eddig nem írtam, de igazából nem történik semmi. Mindjárt megmagyarázom a verset is.
Jól elvagyunk a suliban. Sokat kell készülni napról napra. Mióta megtartottuk a gulyás partyt mindenki azért könyörög, hogy főzzünk neki gulyást. (kérnék otthonról gulyáskrémet és pirosaranyat, meg tejfölt! :D:D:D) Szerintem sokszor kell még főznünk a többieknek. ;) Csütörtökön valamit beszélni akartunk a spanyol lányokkal, épp ettek, és meghívtak minket is. Valami mexikói kaját ettek, ők csinálták. Valami tortilla szerűség volt, csak mexikói kiadásban. Vagy mi a nyavaja. De ígéretet kaptunk, hogy megtanítanak tortillát csinálni. Szerintem annyi esélyünk lesz megtanulni, mint nekik a gulyást.
Na visszatérve a versre. Aki ismeri a muzikális énemet annak nincs nehéz dolga, hogy miért ez a vers. Ez nem csak a kedvenc Ady versem, hanem ez A kedvenc versem, és nem csak azért mert rövid, hanem mert egy zongoráról szól, és kb. én is hasonlóan érzek. Na de hogy miért is került ide ez a vers? Egyszerű. Elindultunk bulizni hirtelen felindulásból, és egy helyi kis bárban kötöttünk ki. Ennek a bárnak az az érdekessége, hogy van a közepén egy nagy zongora, asztalnak van megcsinálva, és a zongorán játszanak miközben sörözöl a tetején. 1920s évek beli berendezéssel, nagyon eltalált világítással és berendezéssel rendelkezik a bár. Elmondhatatlanul jó, tépik a zongorát örökzöld számokkal, kezedben a bambid, és üvöltöd a kedvenc számodat, vagy akár táncolhatsz is rá. Ez az este is bekerül a már ezért megérte kijönni aktába. Képeim megint nincsenek, kicsit vadabb helyre indultunk, és oda nem akartam elvinni a fényképezőmet. Előbb-utóbb pótlom. A hejes írásra kitérve egy kicsit, úgy jó, ahogy van. ;) :P
 

Egy kis időjárás jelentés: Naggyából szombatig szakadt a hó folyamatosan, van/volt vagy 30-40 centis hó. Vasárnap betört a jó idő, és a leesett hóra esett az eső. Ez este klasszul lefagyott, és hétfő reggelre ingyen kori pálya volt az egész város. Jó volt suliba menni.
No bemutatnám ideiglenes hajlékomat, nem fűznék sokmindent a képekhez.

 

Jó ég, itt vagyok több mint egy hónapja. Csütörtök volt talán az első nap amire azt mondom, hogy igazán nagyon jól éreztem magam a suliban. Volt ilyen állás börze féleség, meglepő módon rengeteg hajózással foglalkozó cég volt. A norvég tanárnő tartott egy rövid órát, utánna elengedett minket nézelődni. Délután kezdődött az üzleti kommunikáció, ahol játék elméleteztünk, le kellett tárgyalni egy szitut. Csütörtökön annyira szakadt a hó, hogy a Norvég diákok is busszal mentek iskolába kocsi helyett. Akikkel egy csapatban voltam a játék elméleten, az egyik csapat tag szedán össze törte a kocsiját, és az orvos kiírta egy kis pihenőre. Azt mondták, hogy több éve, évtizede nem volt ekkora havazás. Általában 1 napig esik, utánna elolvad.

Kitaláltuk, hogy szombaton meghívjuk a külföldieket egy gulyás partyra.
Bevásárlás eredménye (nem minden kellett a gulyáshoz :P)

2 fazékkal csináltunk, 7 emberre nem lett volna elég 1 fazék leves. Az egyiket kicsit csípősre csináltuk (ennek a felelőse voltam én), a másikat pedig csípős nélkül.






























Sütöttünk egy kis palacsintát is.

A gulyás leves egyenesen kitűnőre sikerült, nagyon büszke vagyok magunkra! A többiek mind a 10 ujjukat megnyalták utánna. Természetesen, evés előtt az elengedhetetlen pálinka, és megtanítani nekik, hogy hogyan van magyarul a jóétvágyat, és az egészségedre! Nagy nehezen összehozták. :D

A spanyolok meg szeretnének tanulni gulyást főzni, de gulyáskrémet, erős piros paprikát, és pirosaranyat nem hiszem, hogy kapnak majd otthon. Ők is hoztak egy kis ízelítőt a spanyol konyhából, főleg felvágottakat kóstoltunk. A folyosón terítettünk meg, kicsi a szobánk 7 embernek.

A vacsora után rájöttünk, hogy mekkora jó a gurulós székekkel ökörködni. :P

Este elmentünk bulizni, képeket nem tudok mutatni, mindenki úgy gondolta, hogy majd a másik visz fényképezőt. Otthoniak előnyben, olyan mint az Otthon, táncos résszel kibővítve. Nagyon kellemes hangulatú hely. A Norvégok sokkal nyitottabbak ha van bennük már 1-2 sör. 4en mentünk el bulizni, a három magyar srác, és a belga srác. Miután Dani és Balázs hazamentek (fáradtak voltak egész nap sieltek) utánna kezdődött az igazán nagy buli. Brechtel rájöttünk, hogy a Valentin nap nem a legjobb csajozásra, csak párok voltak a buliban. Majd jövőhéten. A buli már már majdnem olyan volt mint egy otthoni buli.

 

Ezennel kihírdetném a NAGY Recept Versenyt!

Főleg főételeket várok, de jöhetnek sütik is.

A legjobb recept díjat kap! Sorsolás 2 hét múlva!
Az email címemre várom a recepteket! Iwiw-en megtaláljátok.

Ami nincs ebben az országban, vagy csak nekünk nincs, vagy csak még nem láttunk:
-TEJFÖL! :D
-petrezselyem
-paprika
-babér levél
-füstölt húsok (szalonna, kolbász, stb...) (igaz van még egy kevés otthoni kolbász)
-nincs tepsink, alufóliával beburkoljuk a rácsot úgy tudunk sütni, de van sütőlapunk. :D
-normális majonéz
-vanilíás cukor
-gríz
-zsemlemorzsa

Ami még kikötés, hogy ne álljak fél napig a konyhában... :P És ne linket küldj el, hanem magát a receptet.

Hajrá mindenki!


 

Nemsokárra egy hónapja itt vagyunk! Repül az idő. Hétfőn, igazából nem történt semmi, Henry tartott egy nagyon izgalmas angol nyelvtan órát, sokkal másabb hallani olyantól akinek tudod, hogy ez az anyanyelve. Kedden játékelméleteztünk üzleti kommunikációból, vannak a menedzserek, és a dolgozók, és le kell tárgyalni egy szituációt. Mindenképpen érdekes. Ekkor volt az első alkalom, hogy kávét ittam. Megkóstolta Zsófi, és megkérdezte, hogy miért vizeztem fel, de nem volt felvizezve. Nálunk ennyire szar a kávé, már bocsánat a kifejezésért. Azóta találtam espressot, de az se sokkal jobb, igaz az már kezd hasonlítani a kávéra. Délután megint a fantasztikus édes savanyús rizses virslit ettük. Én főztem. A szomszédunkban lakik egy Kínai lány, megtanítottam neki a rizs főzés csínját-binját, de majdnem agyvérzéssel kellett korházba vinni, amint látta, hogyan csinálom, és az édes savanyú szósz is az üvegből varázsolom ki. Szerintem hasonló lenne a szitu, ha mi látnánk őt gulyást főzni. Február eleje óta szakad a hó, a helyiek azt mondják, hogy évek, évtizedek óta nem volt ilyen nagy havazás. Az időjárás is elég szeszélyes, mert egy órán belül süt a nap, azután esik a hó, azután felhős, utánna süt a nap és esik a hó. Ma délelőtt azt mondtam, hogy ilyen időben nem vagyok hajlandó fél órát gyalogolni, inkább buszozok, mire elindultunk kisütött a nap.
Az élővilágról pár szót ejtve, itt nincs galamb, meg légy. Igaz ezek nem is hiányoznak. Van rengeteg sirály, meg varjú. Alig vannak emberek az utcán, örülsz ha látsz 1-2t suliba menet. Kóbor kutyát sem láttunk még.
A norvég nyelvről is megmelékeznék pár szóban. Elég logikus a nyelv, ha pár alapszabályt megtanulsz, vagyis egyenlőre logikus, de az Y-t mint betű, egyszerűen fizikai képtelenség kiejteni, úgy ahogyan ők. De a Dutch nyelcsaládban is ott a G, vagy a H, de asszem a G amelyiket szintén lehetetlen kimondani. Kezd összerázódni az erasmuszos csapat, Brecht ma kitalálta hogy ő egész nap Tibor volt (tired and boring). Ma a változatosság kedvéért zöldborsó fözelék volt a menü sült virslivel. Lassan gyilkolni tudnék egy rántott szeletért, vagy brassóiért. Amióta kinnt vagyok, 2szer ettünk igazából húst, és az is spagetti volt. Timinek üzenem, hogy találtunk fehér kenyeret, de tejfölt azóta sem. Bettinek meg azt, hogy megpróbálom úgy érezni, hogy a rántott hús már bennem van. :D
Néhány kép az elmúlt pár napról:
Éjfékor készült kép, ennyire világít a hold

Havazás este

Hófedte házak

Havazással egybekötött napsütés

Ezen a napon nem történik semmi. Az összes bolt zárva van, és minden más is, csak a benzin kutak vannak nyitva. Talán ezt fogjuk kinevezni mosós napnak. Itt a mosógépek nem egészen olyanok mint otthon. Bedugod a mosókártyát a mosógépbe, az érintő képernyőn kiválasztod hogy mosni szeretnél, vagy szárítani, és az egyenleged is lekérdezheted. A mosógép szépen mos, a szárító is tök jó, nem gyűri meg a ruhákat.

Kitti sikeresen megérkezett Hollandiába. A blogja: http://hellokitti.blog.hu

Nézegettem a netes időjárás előre jelzést, mára azt írták, hogy 50%-os valószínűséggel esni fog a hó. Jah vagy fog esni vagy nem. Tanultak ők is valamit a magyaroktól. :P
Estére nemhogy esni kezdett el, hanem szakadni. Ahogy a szél keveri  a havat, felfelé esik a hó. Durva.

Volt ma nálam Brecht, elkérte a tegnapi buliról készült képeket. Mint kiderült, ők is eljöttek utánunk egy fél órával. Elvileg a spanyolok is szóltak hogy, kellenek nekik a képek de ők nem jöttek még. De ők mindenhonnan késnek, az órákra is kb 20 percel később szakadnak be. De ilyenek a spanyol nők. :D

Néhány kép este olyan fél 10 körül. Nem tudok magyarázatot adni arra amit láttok.

Sziasztok. A cím kb. annyit jelent hogy új évi bál. Igaz, hogy a Kínaiak most ünnepelték az újévet, de ezt előtt értetlenül álltunk. Szerintem az lehet, hogy új évkor nem találkoztak, és most, hogy beindult a suli és mindenki itt van, rendeztek egy bálat hogy ünnepelhessenek egyet. A töbiekkel megbeszéltük, hogy együtt alapozunk, végül csak magyarok maradtunk. Kis pálinkás alapozás után elindultunk a bálba. Mikor megérkeztünk, gyertyákkal kivílágított utca várt minket, mely bevezetett minket a teremhez. Mondták, hogy lesz kaja, de mi úgy értettük, hogy fizetni kell érte, mint kiderült nem. Igaz ez még mindig jobb mint amit a spanyolok értettek, "in gym" elvileg a helyszínt jelöli, ők úgy értették, hogy valami tornázós buli lesz. Néhány kép a kajás asztalokról:

Én megkóstoltam azt a kukachoz hasonló valamit, azóta se tudom, hogy mi volt az. Meg elcsesztem a sorrendet, mert először ettem, utánna kérdeztem meg, hogy mi volt az, igaz nem mindent. Amit biztosan ettem az marha hús volt és csirke. Nem tudnak főzni. A marha baromi érdekesen és elég erősen volt fűszerezve. :P Akkor volt ilyen pitához hasonló valamiben nyers lazac, ameddig Zsófi nem szólt, hogy mi az addig egész finom volt, utánna éreztem a hal ízt... Akkor szerintem ettem rénszarvas húst. Vagy valami hasonlót. Volt sajt tál, meg rengeteg zöldség. A welcome drink pezsgő volt, amit többször igénybe vettünk. :P

A buliról annyit, hogy nem volt rossz, de a jó az nem ilyen. Először volt egy helyi banda akik tényleg jól játszottak, de mivel nem értettük, és először hallotuk őket így érdekes volt. Utána disco következett, ők tömegoszlató zenékre buliznak. Vagy nem tudnak bulizni. Meg hogy nem fagynak meg az ilyen rövid ruhákban. Én farmerban és pulcsiban is fáztam. :P Meg voltak lányok akik habcsóknak öltöztek, az egyik pasi meg öltönyhöz fehér tornacipőt vett fel. :D
Alkohol választék nem sok volt. Úgyis mondhatnám hogy csak sör. Pedig nem szeretem a sört. Volt ilyen körte ízesítésű valami ami elég iható volt.
Néhány kép a buliról:

Spanyolok

Mentoraink: Stine és Birgitte

És végül az Erasmus-os csapat (Dani, Balázs, Zsófi, Tibi, Noelia, Brecht, és Esmeralda)

 

Ma reggel korán kellett kelni, fél 7 kor, mivel 8kor kezdődött a Norvég óránk. Majdnem rosszul esett, el vagyok szokva a korai keléstől.
Reggel a város:

Az első osztályban érezhettem ma magam újra, mikor norvégon az ábécé-t betűztük, hogy hogyan kell kerekíteni a szánkat, hogyan kell a betűket kiejteni. Sokat ökörködtünk, meg röhögtünk. A baromkodás közepette megdícsért minket a tanár, hogy eltaláltuk a helyes hangot. :D:D:D Kész.
A poén az hogy, a norvég szöveg mellé angolul írom a magyarázatot.
Tegnap vettünk jegyet a suli által rendezett bálra, ami szombaton lesz. Egy helyi bandának lesz koncertje, utánna meg disco ha jól értettem. Kíváncsi vagyok milyen lesz.
Az üzleti kommunikáció órán mindig sikeresen be tudják bizonyítani, hogy nem tudok angolul. Vagy nekiesek az akadémai nagy szótárnak, vagy nem tudom mi lesz. Itt napról napra kell tanulni, ráadásul nem keveset. Ha hazajöttünk esünk neki a könyveknek, hogy legalább valamit tudjunk a következő órára. A Norvég diákokra pedig símán lehetne mondani, hogy stréber az összes, ami fennt van a neten anyag, ők azt is lejegyzetelik a tanár előadásában.
És végezetül egy esti kép: (a hold felhő gyűrűvel)

A mai reggel is meglepett minket, minden hértre van valami új. Eddig nem esett a hó, de ma reggel hatalmas havazásra keltünk. Kb. 3 centi hó esett, a havazás mértékéből kiindulva többre számítottunk. A következő kép elvileg színesben készült, de nagyon durva, hogy itt körben minden fekete-fehér. Csak a nagyon színes dolgoknak látni a színét.

Klassz volt, ahogy mentünk a suliba, ropogott a hó a talpunk alatt. Kicsit lasabban értünk be, mivel csúszott egy kicsit, és nem akartuk, hogy az idióta külföldieken röhögjön mindenki, hogy mekkorát esnek, ezért óvatosabban közlekedtünk. Megérkeztünk a suliba, megtaláltuk a termet is. Marienne a norvég nyelv tanárunk. Ő egy nagyon kedves igazi norvég nő. Ismerkedés céljából pizzát hozott nekünk, meg innit, és "egy tálból csemegéztünk". Anne a koordinátorunk is csatlakozott hozzánk, és végig dumáltunk 2 órát. Ki honnan jött, a nyelvi különbségek, és a jellemző Norvég kaják. Kiderült, hogy Anne se tudja mindegyiket megcsinálni. :P Gondolok itt a fóka húsra, meg a rénszarvasra. :D Igazán szép gesztus volt tőlük ez az ebéd. Nagyon jó hangulat alakult ki, és jól is éreztük magunkat nagyon. Marienne tényleg nagyon rendes, és tisztában van vele, hogy nem ide valósiak vagyunk, kaptunk tőle egy dossziét a papírjainknak, egy rövid leírást Norvégiáról, és a közeli környezetről. Meg a tárgy keretein belül elvisz minket elvileg egy jópár helye kirándulni. Jó ez a tárgy. :D
Marienne:






























Bal oldalt Dani látható, jobb oldalon pedig Anne a koordinátorunk.
Majd jelentkezem még, de most esünk neki krumplit pucolni a krumplis tésztához.
 

Majd eldöntitek, hogy milyen sorrendben. De ma annyi minden összejött, hogy az egy félévre is sok lenne. Kezdődött azzal, hogy reggel megmakacsolta magát a laptopom, vagyis drága jó barátunk windows (direkt kis betűvel írtam a nevét, hogy érezze hogy haragszom rá) úgy gondolta, hogy, ő márpedig most nem indul el. Tegnap megjött Dani és Balázs, a NIK élharcosai, mivel többre nem igazán volt időnk megbeszéltük, hogy estére megcsináljuk a gépem. Elindultunk suliba. Az első órán ZHval kezdünk, abból a fantasztikus novellából amit már korábban említettem. Azok előnyben vannak akik 2005ben vagy utánna éretségiztek, mert ők tudják, hogy hogyan néz ki az irodalom érettségi. Adott volt ez a kedves novella, volt hozzá 4 kérdés, és ezt kellett kifejteni 300-350 szóban angolul, esszé formában. Miután ezen a megrázkodtatáson is túl voltunk azt hittük, hogy már csak jobb jöhet. De nem! Ezután az óra után kezdődött a Marketing Research névre keresztelt tárgy. Tudni kell, hogy itt nem külön van statisztika, marketing, matek, hanem egyben. Ami kell a tárgyhoz azt leadják. És most kérek egy kis sajnálatot. Statisztikával kezdtünk. Igaz megpróbálták izgalmasabban elmagyarázni, és egy kicsit inter aktívabbá tenni mint K.Á.L., de angolul végig hallgatni az egymintás T próbát, a hipotézis vizsgálatot, a harang görbét, a szórás négyzetet nem volt egy álom. Azt hittük, hogy itt a vég, de mondták hogy vegyük meg a tárgyhoz tartozó könyveket. Csak kettőt tudtunk megvenni a háromból, de azt hittem a szívem tépik ki mikor ezért a két könyvért otthagytunk 32.000Ft-ot. Nem írtam el. :P
Ezután a király nap után végre hazaértünk, farkas éhesek voltunk, nekiestünk kaját csinálni. Rántott hal meg rizs. Kicsit már megnyugodtunk ideiglenes otthonunk melegében mikor megszólalt a tűzjelző. Itt nem azért kell kimenni az épületből, mert muszály, hanem azért, mert nem lehet elviselni a tűzjelző hangját. :P Valaki egy emelettel fentebb odaégette a spagettijét. De legalább jókat nevettünk egész nap ezeken a szerencsétlenségeken. Ezután csak sokkal jobb jöhet!

 

A németeseknek könnyű a dolguk, mert a norvég sokban hasonlít a németre, legalább is írásban. Szóval ma a cukor hegyet vettük célba. Olvasgattuk azoknak a blogját, akik már korábban itt voltak, és azt írták, hogy kb 55 perc felsétálni. Igen a hegy lábától tényleg annyi, de vagy 2 óra, még a hegy lábáig elsétáltunk.
Séta közben a táj:

No  hegy lábánál elkezdtünk felfelé sétálni egy kis ösvényen. Varázslatos világ fogadott minket. Először egy kiszáradt patak medrében sétáltunk, utánna fenyvesekkel övezett kis ösvények vittek tovább minket. A hegy teteje felé eltűntek a fenyők, és csodálatos kilátás terült elénk. Itt sok sziklát kellett megmászni, már majdnem a hegymászók segítségét kellett kérni, de feljutottunk. A képek nem adnak annyit vissza mint amilyen csodálatos volt. Aalesund van a képeken.

Többen kértétek, hogy a mindennapos apróságokról írjak, mi miben különbözik otthontól. Legyen!
Bolt:
Minden boltban fém polcok vannak, nem igazán adnak a dekorációra. Még egy kisebb boltban is megtalálható minden. Gondolok itt az alap dolgokon kívül a gyertyára, a szemetes zsákra, képeslapra, újságokra. Olyan mintha egy kisbolt lenne vegyítve egy százasz bolttal, meg egy újságossal. Az érdekesség inkább a fizetésnél jelentkezik. A papír pénzt kell odaadnod, amit betolnak egy gépbe (mint a kólás automata ami elfogad papír pénzt is), és az aprót neked kell bedobálnod. Ha többet fizettél akkor a gép automatikusan visszaad. Itt tutira ki van küszöbölve, hogy rosszul adjanak vissza. Ha kártyával fizetsz akkor neked kell beledugnod a gépbe a kártyát, vagy lehúzni, volt már hogy, se pin kód nem kellett, se aláírás. :D
Sokan kérdeztétek az árakat. Szemezgetek egy párat:

Olaj: 555 Ft/liter
Tej: 372 Ft/liter
Kenyér: 372Ft/750g
Tojás: 50Ft/darab
Narancslé: 387Ft/2l
Pizza drágább: 1395Ft
Pizza olcsóbb: 523Ft
Majonézes krumpli: 300Ft/800g
Édes savanyú szósz: 600Ft
Coca Cola: 460Ft/fél liter
Ketchup: 385Ft
Joghurt: 750/4db
Öblítő: 300Ft/fél liter
Írható DVD: 775Ft/10db

A szoba:
Majd később mutatok képeket erről is. Ki kell hogy ábrándítsalak titeket, mert itt minden ugyan olyan mint otthon. A konektor, a csap, a lefolyó, a tűzhely még az ablakok is. Vettünk pár virágot szoba díszítés gyanánt, egész lakhatóvá lehet varázsolni. Max annyi, hogy wc kefét nem lehet az egész országban kapni, ahol meg lehet, ott nagyon drága. Ezért vettünk ilyen mosogató kefét, ezt használjuk, ha nincs ló jó a szamár is. :P

Az iskola:
Itt mindenki szabadon ki be járkál az órákról, a tanárnak meg se rezdül a szeme ha kimész. Itt egy elméleti órához 2 gyakorlati óra tartozik. Egy óra 2X45 perc 15 perces szünetekkel. Mindenki nagyon kedves, mindenki legalább közép fokon beszél angolul. A nagy előadók olyanok mint a színházban, párnázott háttámla, párnázott ülés. Elég kényelmes, könnyen el is lehet aludni, 1-1 "izgalmas" órán. Ami még érdekesség, a szintek számozása. Ők a legalsó szinttel kezdik a számozást. Ami már nálunk esetleg a -2-ik, az náluk az első emelet, és nem földszint. Szóval ha bemész egy épületbe, mint pl. a suli akkor már a másodikon vagy kapásból. Ez néha megkever minket is. :P

A mai napra azt találtuk ki, hogy elmegyünk ebbe a bizonyos Moa shopping centerbe. Izgalmassan kezdődött, mert oké, menjünk el, de merre, hogyan, mivel. Megnéztük a http://visitaalesund.com-ot, és ott láttuk, hogy 10 km-re van tőlünk a bolt. Oké, gyalog tuti nem. Akkor busszal. De melyik busszal, melyik megállóból, ugyanis a környékünkön van vagy 3 buszmegálló. No elindultunk az egyikhez, út közben megkérdeztünk egy bácsit, hogy merre kell menni, ő kedvesen elmagyarázta, hogy az a buszmegálló kell nekünk amelyik az Esso-benzinkútnál van. Közben kértünk egy kis telefonos segítséget a mentorunktól Birgittől, megerősítette az útirányt. Meglepő módon az a jó busz, amelyikre az van írva nagy betűkkel, hogy MOA, és az utolsó állomásnál kell leszállni. Az állomás egybe van építve ezzel a shopping centerrel. Kb. úgy kell elképzelni mint a Ferihegy Centert. A buszjegy oda vissza 56 koronába került, ami jelen árfolyamon olyan 1730 Ft. Na ezért járunk mi gyaloggal suliba. :P
Ami nagyon pozitív, hogy mindenki, azaz mindenki tud angolul. A buszsofőr kedvesen elmagyarázta, hogy meddig kell kérnünk a jegyet ha jövünk haza, hanyas jelzésű buszra kell szállnunk, stb... Meg a boltokban is, bármit kérdeztünk, kedvesen válaszoltak. Mutatok egy képet az egyik boltról, ez kicsit különbözött a többitől, ez nagyon tele volt zsúfolva.

Meg vettem egy norvég zászlót is, amit kifelé a boltból felhasználva meghódítóttam egy csatahajót... :P

Itt vagyok, nem vesztem el, csak tegnap tanulás volt ezerrel. Az Amerikai tanárunk Henry Norton ugyanis kiadta feladatnak, hogy olvassunk el egy novellát, ami ma megbeszélünk, és hétfőn ebből fogunk egy 2 órás ZH-t írni. Először vártuk Jáksót, hogy jön a pezsgővel, hogy nyugalom, semmi gond, ez a kész átverés. De nem jött, Henry Norton komolyan gondolta. Ennyit közép iskolás korom óta nem szótáraztam, hogy megértsek egy nyavaja szöveget. Ez kb. olyan mintha az otthon lévő Erasmus-osok elé odatolnának egy Móricz novellát, hogy hajrá. Meg ma nem is a bácsi jött be órát adni, hanem egy fiatal csajszi, aki még vagy hallgató, vagy igen friss lehet a diplomája. Elég volt követni. Tegnap a tanár úr elbeszélgetett velünk, és felvázolta, hogy hogyan is fog történni ez a tárgy. Szerintem nem fog minket megbuktatni, de a lelket is ki fogja taposni belőlünk. Eddig azt hittem, hogy tudok anglolul, de hamar rá kellett jönnöm, hogy az a nyelvtudás ide igen kevés lesz. Dehát tanulni (is) jöttünk.
A reggel mindig új meglepetésekkel szolgál. Megint új, és érdekes kilátás fogadott.

Hatalmas dugó volt a városba befelé reggel, szerencsére ezt a szobából nézni nem olyan vészes. Itt teljesen más az embereknek a közlekedési kultúrája. Ha valaki kiteszi az indexet a dugó kellős közepén, hogy ő be szeretne sorolni, akkor kapásból engedik. Meg a multkor a csávókám elcseszte a sávot, és a szembejövő oldalon kellett mennie egy darabig, amíg vissza nem tudott jutni a saját sávjába. Itt nem az, hogy duda szót nem hallottál, de még mérgesen se néztek rá, illedelmesen kikerülgették. Elcseszte, mással is előfordulhat.
Ma volt az első alkalom, hogy a Spanyol lányok azt mondták, hogy csináljunk valamit közösen. Mi már hívtuk őket egy pár alkalommal, csak sose értek rá, már-már azt hittük, hogy nem is érdekeljük őket, mikor elkaptak ma minket a suliba, hogy menjünk be a központba. A 3 store centert végig jártuk, ökörködtünk egy jót. Ami a legvicesebb, hogy ők negyedannyira se tudnak angolul mint mi, a hol és mikor találkozzunk kérdést is nehezen dolgozták fel, mélyebb beszélgetésekbe ha akarnánk se tudnánk bonyolodni.
És egy kép rólunk:

Csodálatos reggelre virradtunk, sütött reggel a nap. Baromi erősen tud itt sütni, majdnem megvakultam a kép kedvéért, miután viszajöttem a szobámba még vagy 10 percig nem láttam normálisan. :P
11 óra körül ilyen magasan van a nap. És délben se megy nagyon magasabbra. Kíváncsi leszek mi lesz néhány hónap múlva.



































Kitaláltuk, hogy ne üljünk itthon egész nap ezért elmegyünk abba a múzeumba amit a mentor nénink ajánlott még az első nap. Útközben össze futottunk Anne-val, aki a koordinátorunk. Megkérdezte, hogy merre megyünk, mi mondtuk, hogy a múzeumba, mondta, hogy elkísér minket, ő is arra megy. Út közben elmesélte, hogy a Norvégoknak ez a hétvégi időtöltése, vagyis inkább a vasárnapi hogy sétálnak nagyokat a friss levegőn. Idő közben odaértünk a múzeumhoz. Ez egy ilyen szabad téri múzeum, a régi norvég életet, házakat, hajókat mutatják be. Nagyon rendben van tartva, még így télen is. Nem messze van a sulitól, asszem Henry Norton órái után sokat leszünk mi itt egy kicsit kikapcsolódni. :P
A köv. képek olyanok mintha egy mesébe csöppentél volna. Pedig ez a múzeum.

A mai nap nem történt semmi, hétvége van ilyenkor még a boltok is zárva vannak, az élet megáll hétvégéken. Meg télen nem igazán lehet semmit sem csinálni. Inkább megmutatom, hogy hogyan néz ki az itteni neptun. A nevét még itt is félve írom le, nehogy otthon megsértődjön rám, azután kitudja...

Na a suli neptunja:





































Itt asszem nem kell pénzel szórakozni, itt máshogyan működik, de az összes jegyzet, a diák, minden fel van töltve. A tanárok hasznos üzeneteket hagynak az üzenő falon, hogy mit érdemes elolvasni, stb...

Vettünk tegnap halat, hogy ezt fogjuk enni vasárnap és kész. Nem tudtuk, hogy mit veszünk, elkezdünk poénkodni, hgy lehet hogy bálna, vagy cápa. Nem akarunk szótárral járni vásárolni, de nem mindig tudjuk pontosan, hogy mikor mit veszünk. Minden csak Norvégul van ráírva a dolgokra. Aztán nekiestünk itthon a hal csomagolásának norvég magyar szótárral és kiderült, hogy tőkehalat sikerült venni. Biztos jó lesz. :P Meg itt a rák olyan mint otthon a zsemle, így ömlesztve van kipakolva. Bitos jó lenne, csak nem tudom, hogy hogyan kell megcsinálni, és hogy hogyan kell enni. :P A kisebb boltokról azt érdemes tudni, hogy nincs akkora választék mint otthon. Főleg saját termékeik vannak. A kenyér nagy választékban van mindenhol. Vagy 20-30 fajta kenyér közül lehet választani a nagyobb boltokban. Van egy bolt ahová szeretünk járni vásárolni, ez a REMA 1000. Ott aránylag olcsón lehet húst venni. A Rema olyan mint otthon egy Spar.

Mivel ma nem volt suli, ezért eldöntöttük, hogy elmegyünk sétálni, elmegyünk újra abba a kilátóba, ahová első este elvitt minket a mentor nénink kocsival. A városközpont olyan fél óra lehet gyaloggal, de szerencsére kaptunk lovas segítséget: :P




















Zsófi azt mondta, hogy igazán idióta csak egy másik országban lehetsz, én otthon is próbáltam, de itt is megy. Meg nem is engemet kellett volna fényképezni a lovon, hanem az elhaladók arcát, egy néni majdnem árokba vezette a kocsiját annyira röhögött. Na mindegy. A kilátóhoz 418 lécső visz fel, meg 10000 lépés. A végére húztuk a belünket de a kilátás kárpótolt minket! Jah 1-2 kép kedvéért még egy lezárt területre is belógtunk, de onnan igazán jó képeket lehetett csinálni. :P








































Visszafelé megpihentunk egy kicsit egy játszótéren, komolyan jól esett. Itt a sötédedés is másabb mint otthon.  Otthon, van egy olyan rövid kis időszak amikor már nincs fennt a nap, de még világos van. Na itt ez a periódus vagy 2 óra hossza.

Megint időben sikerült ebédelni, olyan 7 óra körül, és az a vicces, hogy mindig akkor esszük a leg alak barátabb kajákat, mikor majd meghalunk a fáradságtól, mert annyit mentünk. Virslis, édes savanyú mártásos rizs volt a mai menü. Be creative!

Tomi, ígérem nem felejtem el a szalszát!
Tomi, igen vettem gépet, Canon eos 1000D. Jó kis masina. :D
Köszi Nao, hogy olvasod a blogomat, igyekszem jól csinálni!
Norbi, nem tudom, hogy ők, hogyan eszik a krumplit, csak nekünk nem volt kedvünk megpucolni. Én megvártam volna, még magától megpucolódik... :P
Kitti, te is hülye vagy. Na innentől beszéljétek meg Matyival! :P
És ami elmaradhatatlan köszönöm Csabának, hogy segített kicsinosítani a blogom!

Na itt vagyok! :D Ma volt az első, hogy lógtunk a suliból, igaz muszáj volt mert érkezés után 7 nappal be kell jelentkezni a rendőrségen. Gyerekek, ezek az emberek a szipogást mester fokra fejlesztették. A nózi elcsöppenését egy hatalmas szívással akadályozzák meg, de olyan hogy a lábuk beleremeg, mély tüdőre, olyat hogy egy igazi paraszt bácsi becsületére válna, én meg felhorkantok a röhögéstől, hogy azta k*rva. Na mindegy. Szal jártunk a rendőrségen, eleve vicces volt, mert a neve Alien office volt, és bent tényleg sok nemzetiség volt. Kicsit hülyén éreztem magam, olyan mint a filmekben a rendőrörsön, amikor a filmhős hűvösre kerül, és mindenféle nemzetiség ott van. Kb. egy óra mulva sorra is kerültünk. A néni minden azaz minden papírunkat lefénymásolt, beleértve a magyarokat is. Ennyi erővel egy gulyásleves receptet szépen megformázva odaadtunk volna neki, azt is símán lemásolja. :D Ki kellett tölteni egy 6 oldalas angol nyelvű hivatalos papírt. Komolyan egy szakmai szótár is kevés lett volna ahhoz, úgyhogy találomra kitöltöttük, igaz a néni kérdezte hogy angol vagy norvég nyelvű papírt adjon, de ennyi erővel adhatott volna norvégot is.

Voltunk boltban, felkészítettek minket, hogy zsebkendőt keresve sa találunk, no az egyik eldugott sarokban találtunk két, azaz két fajtát. Oszd be. Kész. Ennyi van.

Egy kicsit hódolva az otthoni ízeknek paprikás krumplit főztem. A krumpli pucolás még a hajókon is büntetés, nem hogy itt. De csak megadta magát a krumpli, és belekerülhetett a fazékba. Mindjárt szétreped a hasam, olyan jól laktam. Jó lesz erre visszaemlékezni pár hónap mulva. :D

Ja és a végére, igaz azt mondták, hogy közhely, de Matyi, te hülye vagy! :D Kitti a te adagod meg holnap jön. :D
Jó, hogy olvassátok a blogomat tényleg nagyon örülök neki. Jók legyetek ám!

És pár kép:

Reggel a szobámból:






























A városban egy hídról:




















És a belvárosról egy kép:

Tegnap este megjöttek a spanyolok. A koordinátor néni bemutatott nekik, és megkért minket hogy kísérjük el őket ma a suliba. Mondtuk, hogy 11kor találkozzunk a szobájuk előtt. Mi el akartunk menni ma a redndőrségre bejelentkezni, de 11:30kor nyit az iroda, minket meg 12re vártak a suliban könyvtár körbevezetésre. Elindultunk a koliból, minden sík jég volt, ami igen csak vicces volt ezen a dimbes dombos tájon... A spanyol lányok - akik ketten vannak és az egyiket úgy hívják, hogy Esmeralda - majd meghaltak amíg odaértünka suliba. Na ott megkezdődött a könyvtár körbevezetés ami "meglepő" módon halál unalmas volt. Az egyedüli érdekesség, hogy itt az összes könyvtár kapcsolatban van a többivel, és lehet kölcsönözni könyvet az ország másik feléből is. Jah a spanyol lányokra visszatérve. Az egyik úgy ahogy tud angolul, a másik szerintem meg az alapfokot súrolja alulról. Ők tudják...

Ja a könyvtár:

A Norvég zászló:

Miután végelett a programnak Zsófival elmentünk sétálni. Ha ide jön az ember és megkérdezi hogy mi merre van, és azt mondják, hogy az első jobbra, akkor az első balra lesz a jó irány. Keverik a kezüket vagy nem tudom, de nem tudják megmondani, hogy mi merre van. :P Szal elindultunk sétálni a sulitól, és lementünk egy kis utcán, ez is a megszokott irányba visz miket, csak kiderült, hogy egy darabig. Az egész szigeten sztem van vagy 2-3 út ami nem zsákutca. De a kilátás kárpótolt minket.

Egy házikó:




















Pár kép rólam:

Haza felé beugrottunk a sarki kisboltba vásárolni. Baromi drága minden, de ez a bolt, nevezzük nevén: Kiwi forgalmaz úgy nevezett "first prise" termékeket, ami igaz kicsit alacsonyabb minőség, de jó áron hozzá lehet jutni. Ez szerintem olyan lehet mint otthon a tesco gazdaságos. Nem tudtuk, hogy mit együnk, az eső is elkezdett esni, így nem mentünk el a nagyobb boltba, ahol olcsón lehet húst venni, inkább vettünk fagyasztott pizzát. Az a neve, hogy Grandiose. A Norvégoknál ez egyfajta nemzeti étel. A pizza az olaszoké sztem, de mindegy. Még a sütővel is meg kell tanulnunk bánni, mert az első nem sült át, a másodikat odaégettük, de ami a lényeg, hogy nagyon finom. És az egész koli tudja, hogy pizzát ettek a magyarok, mert olyan jó illata van. :P

Na, a mai adag suli is megvolt. Érdekes lesz vizsgázni. Még szokni kell a nyelvet. A norvégok azon röhögtek, hogy az amerikai tanár milyen viccesen ejti a nevüket, mi meg rajtuk röhögtünk, hogy milyeneket szipognak... :D

Ami érdekes, hogy bármikor felállhatsz és kimehetsz az óráról. Szabadon mászkál mindenki jobbra balra. 2X45 percesek az óráink 15 perc szünettel. Az egyik csaj az óra elején kiment telefonálni, és csak az óra végén jött vissza, aztán aláírta a jelenlétit. Ők keményen nyomják.

Ma jó volt az időnk, igaz ez relatív hogy mi a jó, de ma nem fújt a szél ami levinné a fejünket, igaz nem sütött a nap, de kellemes idő volt. Mostanra vak sötét van.

No néhány kép a suliról:

Kikötő:




















Kilátás:

Tegnap igazából nem történt semmi.

Az árakról egy kicsit, meg a kajáról. Tiszta egészségesek leszünk mire hazaérünk. Repce oljaban sütünk, ez a legolcsóbb, és állandóan narancslét iszunk, mert a víznél is olcsóbb. Egy doboz cigi olyan 2500 Ft, kiló sertés hús olyan 1500-2000Ft, a legolcsób kenyér 300Ft, a krumpli kilója 270Ft. Magunknak főzögetünk, a suliban a legbutább szendvics is 900Ft, egy hamburger olyan 1500Ft. Rendesen vannak árak.

Na a suli olyan 30 perce van gyalog. Majd meghaltunk mire odaértünk. :D El vagyunk szokva a sétától. Ott megkerestük a koordinátor nénit. Ő nagyon kedves. Az a poén, hogy hogy Dudásné ott is ott van, ki van rakva egy fotó a koordinátorokról. Utána a korrdinátor néni bemutatott minket az international busines commonication tanárnak. Ő Henry Norton, egy eredeti amerikai tanár. No utánna rögtön be is ültünk az órájára, hát, némi problámánk akadt az angollal. Így elsőre kicsit sok volt. Utánna visszamentünk a koordinátor néninkhez, aki levitt minket a hallgatói parlamenthez. Annyira fura, hogy ott együtt dolgoznak a HÖK-ösök, a diák jólétisek, és a TO-sok. A Hökösöknek külön irodájuk van, külön iroda a mentoroknak, külön az elnöknek, stb... Ott rögtön megcsináltánk nekünk a diák igazolványunkat. Helyben megcsinálták a fotót, és digitálisan alá kellett írni, és rögtön ki is nyomtatták. Utánna körbevezettek minket a sulin. Egy hatalmas épület, szerintem kb olyan nagy mint a Neumann. Ott minden 1 helyen van. A suliba közgazdászok, informatikusok, és biólógusok járnak. Az épületben van egy nagy könyvtár, egy nagy tanuló szoba, van könyvesbolt, egy nagyon nagy ebédlő. A suli kb 5 szintes, ja asszem 5 szintes. A legalsó szinten ilyen tároló szekrények vannak, olyan mint az amcsi filmekben. Középen van egy nagy henger alakú valami, ami egy hatalmas előadó, a legtetején pedig van egy szimulátor ami csak kevés van a világon, mert olyan drága.  A számgép termek finoman sokkal modernebbek mint otthon a legmodernebb. Állítólag én sokat tudok beszélni, de mégis kismiska vagyok a koordinátor nénihez képest. Mikor kijöttünk zsongott a fejünk a sok infótól. Utána visszamentünk megvenni a business könyvet. Asszem életem legdrágább könyvét vettette meg velünk a tanár, mondta, hogy it is a little expensive, szal kicsit drága. Tényleg az volt. Az a nyomorult könyv 20e Ftba került. De ez van, ezt kell szeretni.

A suli:

No, hol is kezdjem. Kezdem onnan, hogy megérkeztünk. A reptéren egy csinos, nagyon csinos szőke kékszemű Norvég lány várt minket. Nagy nehezen bepakoltunk a kocsi csomagtartójába, az utunk először egy boltba vezetett, mivel szörnyen éhesek voltunk. Utánna elmentünk a koliba, ahol lepakoltuk a cuccainkat, és ettünk is egyet. A koliban 1 főre jut 1 szoba, wc, tusoló a szobában van, a konyhát 4 emberrel osztjuk meg. Nagy vasbeton téglalap, kicsit szocreál feeling. Zsófi azt mondja, hogy olyan mint a termó. Én elvagyok vele. Képeket majd később mellékelek, mert szarakszik még a net, és nem sok mindent enged meg. Gyönyörű a kilátás a szombából. Na miután lepakoltunk és ettünk, elvittek minket kocsival város nézni. No a város leírhatatlan. Itt kell lenni, és átélni. Kis ékszerdoboz.Tényleg gyönyörű.

Szombaton reggel (kb 11 körül) mikorra kivilágosodott kikeltünk az ágyból. Na itt a világos az olyan mint otthon a szürkület, bár elég felhős volt az ég. Az idő tök jó, sokkal jobb mint otthon, csak a szél fúj valami nagyon vadul. Eldöntöttük, hogy megvesszük ami még kell. Szal ez a nap a vásárlásról szolt. Elmentünk a közeli kisboltba, a neve Kiwi, itt elég olcsón lehet vásárolni. Épp a tojások felett tanakodtunk, hogy az egyik miben különbözik a másiktól. Megkérdeztünk egy nénit, kiderült, hogy a főiskolán tanít. Ő ajánlott egy boltot, elég az a történethez, hogy vagy másfél órát sétáltunk mire meglett, vissza felé már valós időd futottunk, de így is kb 1 óra gyalog. Messze van. Szerintük nincs messze, de nekem a kolitól a körút is messze van. :P Na megvolt a nagy bevásárlás, meglepően jól váltja az OTP a koronát. Este meg bulizni voltunk, először házaknál iszogatás. Ami furcsa, hogy a felnőtt gyerekeknek saját lakrészük van, külön bejárattal meg minden. Ja meg semmi kerítés, meg semmi. Komoly. Szörnyen drága minden. Talán a ruha, és a műszaki cikk van hasonló árban, de minden más rohadt drága. MINDEN!

Ami még érdekes lehet, hogy nem használnak zsepit, hanem szipognak. A másik érdekes dolog, hogy náluk nem létezik olyan hogy recepció vagy porta. Semmi. A koliba is van egy kulcsod, nyit egy csomó mindent, havonta kb 1X fel kell mosni a közös helységeket, mármint a szinteden, és a mosókonyhát. A suliba 0-24 be lehet menni, van egy kártya, ami nyitja, és akár hajnalban is be lehet menni. Ja itt nevelő tanár sincs. Mindenki megoldja. Majd írok még.