Norvégiában

Remélem mindenki értesült róla, de aki véletlen, nem, HAZAÉRTEM. Majd lesz egy összegző blog bejegyzés is, csak az kicsit több munka, és itthon most rengeteg a dolog. Szal olyan 2 hét mulva nézzetek vissza.

Sziasztok!

Interjú készült velem, a http://kecskemet.blog.hu címen olvashatjátok! ;)

Húha, húha, húha. Igen sok manapság a program. Most hozzuk be a 3 hónapos lemeradásunkat. Már anyuval sem tudtam egy pár napja normálisan beszélni. Hétfőn mentünk volna a Gerainger fjordhoz, reggel 8kor elindult a csipetcsapat, levonszoltunk magunkat a kikötőbe, ahol rajtunk kívül még 2 ember várakozott a Hurtigrutenre. (egyik leghíresebb Norvég hajó társaság). Ez egy ilyen kereskedelmi kikötő. Egy targoncás bácsi odajött hozzánk, és közölte, hogy hogy ma nem jön a hajó. Kiderült, hogy motor problémája van, és törölték a járatot. Bementünk a turist office-ba, ahol segítettek nekünk, és módosították a foglalásunkat péntekre. Így pénteken ellátogattunk a Gerainger fjordhoz. Ez Norvégia, Europa, a Föld leghíresebb fjordja. (igaz nem láttam másikat, de méltán az) Becsekkoltunk a hajóra, névre szóló kártyát kaptunk. A hajó, gyakorlatilag egy luxus szálloda. 135 méter hosszú, és 9 emelet magas. Hatalmas. A tetején 2 jakuzzi. Igazából nem tudok mit írni, gyönyörű volt minden, a kilátás bámulatos.
A mai nap sem tellt hiába, buli volt este, a marketinges csoportnak ilyen évzáró buli. Ålasund 2. legöregebb házában voltunk, és láttuk a Queen Viktoria-t, ami állítólag a Föld 3. legnagyobb hajója. (csak zárójelben hajnali 3 van, és nemsokárra (5-10 perc) süt a nap.)
No a Gerainger-i utazásról egy jó pár kép:
Becsekkolás előtt

Hajon belül

Kilátás a hajóról

Az egyik leghíresebb vízesés, a hétnővér vízesés.

Gerainger fjord bejárata

És maga Gerainger

Tudom kicsit el vagyok maradva a blog írással, de manapság igencsak felpörögtek az események. Jelentem, sikeresen levizsgáztam Norvég nyelvből. "C"-t kaptam, ami olyan 3-4-snek felel meg. Az írásbeli nem volt nehéz, a szóbeli pedig igen kellemes volt, volt amikor nem értettem semmit, és csak bólogattam, hogy ja ja. De ezt így beszéltük meg a többiekkel, hogy ennyi tudással megyünk be, hogy: Ja, Nei és Takk. Gyakorlatilag ennyi tudással a boltban egész jól el lehet kommunikálni.
Esmétől elbúcsúztunk pénteken, Ő ment haza. Végzett az összes vizsgájával. Egy rögtönzött búcsúparti lett neki "szervezve", lementünk a partra grillezni, aztán hoztak röplabdát, ment a baromkodás. Idióta Brech meg Carlos egy szál boxerben megfürödtek a tengerben. A víz van most vagy 10 fokos.

A május 17 talán Norvégia legnagyobb ünnepe, Norvégia függetlenné válását ünneplik. Ha valaki angolul írja ki akkor annyit ír, hogy Happy birthday Norway! Mindenki, azaz tényleg mindenki aki él és mozog a városban bemegy a központba, és ott vesz részt az ünnepi műsorokon. Tudom sokaknak mondtam, hogy engem egy ágyúval sem lehet felébreszteni. Korrigálnék. De lehet. Szombat este nagy banzáj volt a parton, és a szobánkból is tisztán (és hangossan) lehetett hallani a zenét, így nagyon nem tudtam aludni, inkább mi is kimentünk a partra, utána meg felmásztunk a kilátóba. Mikorra végre elhalgatott a zene, akkorra meg kezdett világosodni (olyan hajnali 3 körül). Elég nehezen aludtam el, és reggel 8kor elkezdték ébreszteni a népet, először ágyú szó, utána pedig jött a helyi "tűzoltó zenekar". (rezes banda) és ők verték a dobot. A központban szinte mindenki népviseletben van, kicsik, nagyok, fiatalok, öregek.A népviseletük eléggé hajaz a kalocsai mintára. Ellopták tőlünk... :D

A világos meg meghülyít. Ami készült kép rólam az hajnali fél 2kor készült, ilyenkor van a legsötétebb. A közvilágítást olyan este 11 körül kapcsolják fel, és éjfélig igazából nincs is "sötét".
 

Betört a vizsgaidősuck, tanulás van ezerrel. A mai napon megvolt az első vizsgánk. Gyakorlatilag ünneplem, hogy felsőfokúztam angolból. 5 órás írásbeli vizsga volt. Elképzelni nem tudtam előtte, hogy ez nekem menni fog, és képes leszek 5 órát angolul írni. A vizsgát úgy kell elképzelni mint az amcsi filmekben. A tornateremben írtuk, mindekinek külön asztal. A tanárok nem jöhettek be a vizsgára. Gyakorlatilag olyan volt mint egy magyar érettségi csak angolul. A vizsga elején kiállt egy nő és elkezdett norvégul hablatyolni, fogalmunk se volt mit magyaráz, vagy mit kellene a papírra írni. Szóltunk ha már magyarul nem magyarázza el senki akkor legalább angolul tegyék meg nekünk, de annyira vigyáztak arra, hogy ne lehessen csalni, hogy a vizsgafelügyelők nem tudtak angolul. Szóval az egyikük elviharzott és behívta Mariennét a norvég tanárunkat, és legalább nekünk, ERASMUS-os diákoknak elmagyarázta, hogy mi a nyavaja törés van. Fantasztikus szervezettség.
Ami nagyon furcsa volt, hogy bármikor felállhattál és kimehettél levegőzni, cigizni, wc-re, stb... Annyi felügyelő tanár volt bennt, hogy majdnem mindenkire jutott egy felügyelő tanár, és ha kimentél akkor kísértek mindenhová. WC-re, udvarra, mindenhova. A vizsga közben átnézték az összes cuccod, hogy van e puskád, valakinek még a szendvicsébe is belenéztek, Zsófinak beletúrtak a kabátja zsebébe. Ezt nem kommentálom. Megszólalni nem volt szabad, mert beszélgetésért, puskázásért eltilthatnak a közoktatástól 2 évre. Nagyon szigorúan veszik. De túléltük, és várunk az eredményre.
A vizsga után jött egy riporter, és interjut készített velünk külföldi diákokkal. Benne leszünk a helyi újságban. :D Arra volt kíváncsi, hogy miben különböznek a különféle oktatási és vizsgáztatási rendszerek a Norvégtól. A jelszó a "csak az igazat" volt. De csak szépeket mondtunk. Brecht, Stine, Zsófi és én beszélgettünk a riporterrel. Az 5 órás vizsga után, besült aggyal tiszta élvezet volt angolul interjut adni. :D
Na ennyi voltam, hétfőn Norvég írásbeli, pénteken Norvég szóbeli. Tanulás van. Nemsokárra megyek haza.
 

Hogy Don Gellért idézzem: "elindult a vissza számlálás, fogakat össze szorítani, már nemsokára Budapest".
Tegnap volt az utolsó nap a suliban, ezzel lezárult a szorgalmi időszak. Már csak a neheze van hátra, egy 5 órás üzleti kommunikáció írásbeli vizsga ahol az anyagon kívül nézik az angol helyesírásodat is. :D
Kb. 10 nap mulva Norvég alapfok. Lassan arra is el kellene kezdeni tanulni. Marketingből kezdünk állni valahogy, de igen nehéz. 27én lesz az utsó vizsgánk, üzleti kommunikáció szóbeli vizsga.
És a lényeg! amiért írok. Mikor leérettségiznek a diákok, tartanak ilyen totál szétcsúszós partyt. Na ez a RUSS fest. Kezdődik a tengerparton, grillezés, meg annyi ivás, hogy elég legyen amég átérnek a suliba, ahol buli van. A parton is nagy buli kerekedett, mielőtt elindultunk volna a suliba visszahoztam a fényképezőm, mert kezdtek elfajulni a dolgok. Meztelenül ugrátak bele a tengerbe ami nem is lenne gond, csak a víz még igen hideg, meg sokan átváltottak kúszó-mászó üzemmódba. Szóval csak partos képeket tudok mutatni. Olyan 23:30 körül elindultunk a suliba, ahol az őrült norvégok kirohangáltak az útra, torna gyakorlatokat mutattak be a kocsik előtt. Kész kész kész. Mindenki nagyon készen volt. Ja és ekkor még világos volt. A suliban is mindenki készen volt, egy bátor lány felmászott asztalra táncolni, ami összeszakadt alatta. Láttam néhány nagyon csúnya esést. A többi dolgok nem írom le, tekintettel az olvasókra. :D
Legközelebb már csak akkor írok, ha kirándulni megyünk valahova, tanulás van.

 

Na jó csak annyi kommentet, hogy ez a kép éjfélkor készült, azaz éjfélkor.

 

Asszem kitaláltuk a világ egyik legjobb dolgát. Kiülni a partra és grillezni. Mivel nagyon sokáig világos van, ezért este 7kor kimentünk a boltba, vettünk grill virslit, meg ilyen nemtoménmit, a Norvégok ebbe rakják a virslit. Utána irány a part, és kezdődhet a grillezés. Igen olcsón meg lehet úszni. Kb. ez most a fő mottó, hogy mindent a legolcsóbban megúszni. Nem is fűznék hozzá többet, íme a képek.

És még néhány kép. Csak, hogy lássátok miujs itt kinnt. Ezek a képek este olyan 3/4 10 körül készültek.

 

Kedden voltunk az akváriumban, csütörtökön Marianne a norvég tanárunk elvitt minket a Jugendstil centerbe. Aalesund az 1900s évek elején porrá égett, teljesen újra kellett építeni a várost, és a szecessziót, avagy a jugendsil stílus irányzatot mutatja be ez a múzeum. Elöljáróban annyit, hogy nagyon király volt. A múzeumba belépve egy régi gyógyszertár, vagy valami hasonló fogadott minket. Utánna beszáltunk egy időgépbe, olyan volt mint egy űrhajó. Becsukódott az ajtó, és képekkel, hangokkal illusztrálva visszarepítettek minket 1904be, mikor leégett az egész város. Kiléptünk az űrhajóból, és a következő teremben tényleg 1904ben találtuk magunkat. Ott leültünk, és egy dokumentum filmet néztünk végig, hogy mi is történt akkor. Átmentünk a következő terembe, és ott az újjá építésről néztük meg egy másik dokumentum filmet. Utánna körbejártuk a múzeumot. 3 szintes a múzeum, elég nagy. De inkább mutatok képeket, hogy milyen volt.











































































































































































A múzeum után Marianne elvitt minket egy kávézóba, szerintem a város egyik legkirályabb helyére mentünk. A kávézónak a terasza a vízen van. Egy hajó szerűség. Nagyon hangulatos. Ettünk, ittunk, majd hazafelé Mariannét kifaggatuk, hogy mi az igazság a trollokkal kapcsolatosan. A trollok ugyanis norvég mesebeli lények. Nem kezdek bele a mesébe, majd otthon elmesélem annak akit érdekel.
Szombaton "elrángattak" minket bulizni. Egy házibuliban kezdük, majd egy új helyre mentünk. Nem volt nálam fényképező gép, de mindenképp fogok arról a helyről is képeket készíteni. Nagyon jó. Na ennyi voltam, marketing projectet kell írnunk, és haladnunk kell vele. A KIN kupán meg csak ügyesen mindenkinek, megszakad a szívem, hogy nem lehetek otthon. Kijön valaki meglátogatni?
 

Köszönöm mindenkinek a névnapi köszöntést!
Na húsvétolás norvég módra, nagyon jó időnk volt vasárnap, ezért Zsófival a teraszon reggeliztünk, volt sonka paradicsom, és miegyéb, csak a retek hiányzott.

Aztán nekiestünk edédet főzni, enyhén szólva sokat sikerült csinálni, de erős voltam, és estére mindent elpusztítottam. Zsófi csöndbe marad, hogy mennyit ettem. :D Aztán hétfő délután meglocsoltuk Balázzsal Zsófit, kapott egy kis vizet. nem volt erőm lemenni a tengerhez vízért, hogy jó kis fjord vízzel legyen meglocsolva, de talán megbocsájtja. :D Utánna volt habzsi-dőzsi. Nagyon finom sütit sütött Zsófi.
A tegnapról még csak annyit, hogy ez a kép este 21:34kor készült. Komolyan véres szemekkel fogok haza menni. Otthon se alszok sookat, de itt egy hónap múlva csak 2 órahosszát lesz sötét. Meg fogok halni. :D

A mai napon névnapom alkalmából (igaz a többiek ezt nem hangsúlyozták) elmentünk az Aalesundi akváriumba. Balázs majdnem kikergetett egy halat a medencéből. (lehetett mindenféle tengeri dolgokat símogatni, és nem tudom ki ijedt meg jobban, a hal vagy Balázs. Majd meghaltunk a röhögéstől :D) Fogdostunk rákokat, tengeri csillagot, tengeri uborkát, a tengeri sün pedig tényleg szúr. Jut eszembe SÜN! :D Annyira klassz az a hely, nagyon jól éreztük magunkat. :D
No de helyettem beszéljenek a képek.
Az akvárium felé készült a kép. Remélem mindenki látja a stadiont. :D Jakabszállásnak is van stadionja ezek szerint. :D

Halak előtt pózolós. :D És mielőtt bárki beszólna, ellopták a zongorát.

Az akvárium fala ilyen vastag, mármint a kisebb kocka a nagyobban. A telefonom van a tetején miheztartás végett.

Balázzsal feszítünk. :D

Zsófival csak baromkodunk

Az akvárium fala.

Unokatesóknak 1-2 színes kép. Julcsinak és Leventének
Az első az tengeri sün, az utolsó ilyen nyaklánc, a középső képet nem tudom micsoda.
 

Először is Kellemes Húsvéti Ünnepeket mindenkinek!
Anitától kaptam egy képeslapot (L)
















Olyan eget rengető nagy hírrel nem tudok szolgálni, az utolsó bejegyzés óta nem sok minden történt. Ma este voltunk Brechtel és Balázzsal a tenger parton, és grilleztünk. Nagyon hangulatos volt. 1/2 7kor indultunk, és fél 9kor értünk haza, ami nagyon furcsa, hogy olyan 1/2 10 körül még világos van. Komolyan sokkal jobban viseltem a sötétet, mint a világost. Ma kánikula volt, volt vagy 15 fok. Ez ilyenkor nagyon soknak számít errefelé. :D
És pár képben Ålesund

Tudom, hogy írtam már a boltokról, de úgy tűnik, hogy ki nem fogyhatatlan mesék tárháza ez.
No a leg lényegesebb hír, hogy voltam fodrásznál. Ez többeket nagy örömmel, és elégedettséggel tölt el. Egy kigyúrt 40s török/arab faszi vágta a hajamat. Nem tudom miért, de olyan feeling volt, hogy a csávó éjszaka egy véres kezű állat, ő a maffia feje, nappal meg a fodrász üzletben csipegeti a hajakat. Elég érdekes volt.
Ma bezárnak a boltok, roló le, és keddig ki sem nyit semmi. Mi is elmentünk ma egy utolsó nagy bevásárlásra, így húsvét előtt. A boltokban hisztérikus állapotok uralkodtak, eddig még nem láttunk ennyi embert egy boltban sem. Gyakorlatilag 0-ra lerabolták a boltokat, igaz ehhez mi is hozzá járultunk, szerintem annyi kajánk van, hogy egy potenciális támadást is átvészelnénk vele...
A cukiság itt is nagy divat...

Akkor az a bizonyos sampon, aminek minden országban más a neve

Vaníliás karika

Vajak

Kenyerek (mondtam, hogy sok féle van)

Édességek

Fűszeres polc

És a végére a legjobb, a gulyás leves!!! :D

Mielőtt elveszteném a teljes törzsközönségemet, írok egy új posztot, és ezennel bocsánat az április elsejei agymenésért. :D:D:D
A közelgő ünnepről egy kicsit. Sokkal másabb mint otthon. Itt csütörtökön lehúzzák a rolót, megszűnik létezni az élet. Bezár az összes bolt, a buszok naponta 1-2szer közlekednek, mindenki megy fel a hegyekbe a hétvégi pihenő házába. Igaz nem sok pláza van a központban, de gyakorlatilag annyi a legnagyobb plázában a díszítés, hogy a közepén leraktak egy vázát, raktak bele pár barka ágat, és a közepébe egy műanyag, szőrös kiscsirkét. És ennyi. Gondolom otthon a Westendben már egy hónapja meg se lehet mozdulni a húsvéti cuccoktól...
Szerintem megtaláltuk Aalesund legolcsóbb boltját. Már régebben gondolkodtunk róla, hogy be kellene oda menni, de mindig zárva volt, mikor arra felé jártunk. Ez kb. olyan mint otthon a százas bolt, csak a termékei sokkal minőségibbek. Találtunk 150Ft-ért csokit! Ez annyira belelkesített minket, hogy be is vásároltunk csokiból, szal szerintem most egy évnyi csoki mennyiséget betoltam. És hogy miért örültünk a 150Ft-os csokinak? Mert eddig a legolcsóbb amit találtunk olyan 600Ft körül volt. Nagyon bevásároltunk, és nem csak csokiból. Elefántnyi szatyrokkal értünk haza. :D
Akkor hogy legyen valami kronológiai sorrend is, leírom a hetem.
Hétfőn prezentálnom kellett volna üzleti kommunikációból. Hajnalig ébren voltam és szenvedtem a prezentációval, elindultunk a suliba, hátamon a laptop, a suliban még javítani szerettem volna a prezimen, és kinyomtatni a segéd anyagot. Útközben elkapott minket egy hatalmas eső, nem szeretném tovább cifrázni, mire beértünk a suliba önteni lehetett a vizet a laptopból. Óra előtt berohantam a tanárhoz, hogy sorry, de nem tudok prezentálni, ő azt mondta, hogy megérti, de ez az idő lett rám szánva, és viszlát. Én meg nem akartam megjátszani, hogy vagy bekapcsolódik a gépem vagy nem, nem vagyok én Norvég diák, akik óra közben sport felszereléseket vásárolgatnak maguknak interneten. Eléggé kiborultam aznap. De szerencsére kiszáradt a laptop, és újra működő képes lett. Annyira örültem. Szerdán április elseje alkalmából bekentem fogkrémmel Zsófi és Balázs kilincsét, nem akartam jobban kiszúrni velük, de ez sem tetszett nekik. Humortalan egy népség... :P :D Szólt Henry, hogy lebetegedett valaki, és így csütörtökön tudtam prezentálni. Este főzött nekünk Brecht. Nem igazán tudom mit ettünk, de nagyon finom volt. Este házibuli Brechtnél. Szereztünk olcsón vodkát.






























Okos ember létére az Absolut vodkát tescos narancslével hígítottuk. :D (szegény ember vízzel főz... :D)
És akiket talán még nem ismertek, Karoline és Anders. Nagyon jó fejek. :D


 

Kezdeném egy kis norvég nyelvleckével. Ha otthon összefuttok Norvégokkal, vagy kijöttök meglátogatni akkor értsétek miről van szó.

Hö? - tessék?
Höö? - mivan?
Hööööööööööööö? - mi az anyádat akarsz?
Igór - tegnap
Helga - hétvége
kíváncsian várjuk mi lesz az Anitából...
Hö hö hö (és közben hevesen mutogatnak) - esik a hó és fúj a szél
Hö hö - csak az eső esik és fúj a szél.

ha kell két sör - Töl. (de elég csak a pultra csapni tudni fogják mit akarsz)

Itt ne rendezzünk szőke nős estét. Csalódnánk...

A skandináv statisztikai hivatal szerint az egy főre eső rénszarvasok száma igen magas, ezért közlekedjünk az árkádok alatt, vagy legyen nálunk esernyő. Bárki bármit hazudik a golf áramlatról ne higyjetek neki, hideg van!
Az itteni időjárás és a tenger esetekben heringési zavarokat okozhat, szóval jó ha mindig van a zsebünkben egy kis bálna.
Ha eltévedtél az északi sarkon, ne aggódj, keress egy jól szituált eszkimót, és udvariasan kérd meg, hogy ma hagy aludj nála, ha mégsem találunk jól szituált eszkimót, akkor bújjunk be egy jegesmedve barlangjába, és reménykedjünk, hogy az ideiglenes lakótársasnak ma jó estéje van, és nem alszik otthon.
A csapból nem érdemes inni, sós víz folyik belőle, de ha mégis innod kelle, akkor gondolj arra, hogy mit műveltél bele tegnap a tengerbe. Néha azért érdemes kinyitni a csapot, és ilyenkor a csapból is csak a hülyeség folyik. Nem érdemes halat venni, megkérsz egy eltévedt sirályt, hogy segítsen ki.
És a végére már csak ennyit:

Mami a Fekete-e veszett,
akar a cukrot, és nem adnak
Ez a barna ez ízletes
És ha játszani válik az őrült

Ja és még egy pár link
https://www.youtube.com/watch?v=m5nFbWLfRMc
éééés:
http://comment.blog.hu/2009/04/01/aba_botond_nem_kap_kotont
 

Egyszer már voltunk ott Zsófival, mára kitalálta a Norvég tanárunk Marianne, hogy elvisz minket oda kirándulni. 11 órakor volt a találkozó a suli kávézó előtt. Hogyan írjam le hogy a google traslate ne bírjon el vele... A délebbről érkezett iskolatársunk az ottani nép szokásaihoz híven isméételten nem érkezett meg a megbeszelt idopontban. De ők már csak ilyenek. Utánna átsétáltunk a múzeumba Anneval a koordinátorunkal, Marienne már ott várt minket. Azt mondták, hogy ez a nap Norvég nap lesz, csak és kizárólag norvégul fogunk beszélni. Ehhez képest végig angolul hallgattuk a magyarázatot. :D Kezdődött, hogy megnéztük a hajókat. Az egyik legnagyobb hajó van a képen. Meg ahogy Marianne magyaráz.



















































Kicsit meglepő, hogy itt nem az van, mint otthon, hogy mindent a szemnek és semmit a kéznek. Anne meg Marianne mindenhez hozzányulkált, emelgették, fogdosták. Furcsán néztünk, nálunk ezért már a kezüket letördelték volna... :P Most bemehettünk a házakba, és végig nézhettük, hogy hogyan fejlődött a norvég építkezés 1600-naggyából a napjainkig. Ez a kép már a beltéri múzeumban van, egy tehetősebb család berendezése.

Írtam már, hogy ezerrel rajta vagyunk a munka keresésen. Megpróbálom egyszerűen leírni, márcsak a leendő "utódokra" is gondolva. Ahhoz, hogy dolgozni tudj, vagy orvoshoz menni, vagy számlát szeretnél nyitni, kell igényelned egy un. D-numbert. No, mi elmentünk a job office-ba hátha ki tudnak közvetíteni minket valamilyen állásra. Kérték ezt a bizonyos D-numbert, mivel nem volt, kiküldtek minket a TAX officeba, ami a sziget másik végén van (lehetetlen megtalálni halandó fehér ember számára, szóval kérjetek segítséget az itteniektől, konkrétan azt, hogy vigyenek el oda.) No a TAX office-ban nem tudnak ilyen számot adni, ameddig nincs munkánk. (ha kaptok munkát úgyis el kell menni oda) Elmentek ti a ****ba. Kezdem otthon érezni magam. :D A megoldás, ha elmentek egy bankba, és nyittok egy számlát. Ők tudnak nektek adni ilyen D-numbert. Remélem követhető volt a dolog. :D
Még egy kis időjárás jelentés. Néhány napja leszakadt az ég, hózápor volt. Másnap reggelre elolvadt minden, azóta szikrázó napsütés van, és vagy 11-13 fok. Ma 19:22kor kapcsolódott fel a közvilágítás.
 

Huhh, eléggé el vagyok maradva az írással. Jelenleg különösebb érdekességről nem tudok beszámolni, inkább leírom, hogyan tellnek napjaink. A suliban ezerrel megy, vagy legalább is menne a tanulás ha értenénk valamit. Marketingből meg kell csinálnunk azt a projektet, előre feláll a szőr a hátamon. Itt nem úgy van, hogy ez a feladat, 3 hónap mulva találkozunk, minden héten behívnak a tanárok konzultációra, hogy lássák, hogy hol tartasz. Az előadások meglehetősen unalmassak, ugyan azt magyarázzák kb mióta kijöttünk. Már azon szórakozunk, hogy strigulázzuk, hogy a tanár hányszor mondja, hogy agree és disagree. Haladni kellene a projektel, csak alapjaiban nem értjük, hogy ők mit szeretnének, valszeg meg kell kérdezni egy nálunk okosabb (magyarul beszélő) valakit, hogy gyorsan magyarázza el, hogy miről van szó, hogy legalább elindulni el tudjunk. Üzleti kommunikációból, (hogy fogalmazzak óvatossan), szívás lesz, mert angol mondatokat kell javítgatni ami tele van szakszavakkal, és meg kell bennük találni vessző hibákat, meg betű hibákat, meg olyanokat amikre nem is gondolnál. Hagyjanak már békén, örülök, hogy tudok mondatot szerkeszteni. Ezerrel rajta vagyunk a munka keresésen, kellene találni valamit amivel ki tudjuk tölteni az "üres járatokat". A másik, hogy a Pianistben új a zongorista. Komolyan jobban össze szedem magam, akkor én is játszok úgy mint ő, meg nem mintha nekem tökéletes lenne az angol kiejtésem, ezzel ellentétben neki katasztrófális (azóta azon röhögünk, hogy a Hight way to hell-t hogyan énekelte) Néha össze ül az Erasmus-os társaság, és olykor olykor dumálunk egyet. Esmétől kaptam ajándékot. A pontos fordítást várom. :D






























És a nem nevezzük nevén buliról pár kép. Nem kezdek el sírni, hogy milyen honvágyam van, inkább csak annyit írok, hogy remélem ha haza megyek hasonlóval vártok. ;)


 

No, összeszedtem egy pár érdekes dolgot, amivel otthon nem lehet találkozni, vagy itt kint érdekesebb.
Az első érdekesség talán az, hogy a boltokban olyan pénztár gép van ami teljesen automatikus. A papírpénzt a pénztáros dugdossa be a gépbe, az aprót pedig neked kell bele dobálnod, és automatikusan ad vissza a gép.
A suliról egy kicsit, a diákok és a tanárok is bögre teával járnak be órára, szinte mindenki laptoppal járkál. Szabadon ki-be járkálhatsz az óra alatt.
Ami még érdekes, hogy a diákoknak fizetendő minimál bér óránként 120 korona, ami olyan 3200-3500Ft-ot jelent. (árfolyam függő) Az itteniek ha másra nem költenének 1 év alatt megkeresnek annyit, hogy egy saját házat fel tudnak húzni.

Egy két érdekesebb kép.
Tengerparton

A halál pizza. Ezen röhögünk kb mióta kinnt vagyunk. A gyilkos burgerről eltűnt a képem, de majd később beszúrom.

Egy pékség

Ilyen tokajit lehet itt kinnt venni (kb. 10e Ftért... :P)

Hegy oldalába épített garázs

És megint 2 kép a szobámból. :P


 

Igen bátor a cím választás, mert igazából nem történt semmi, de azt megpróbálom kifejteni, ráadásul úgy hogy olvasható is legyen. Szombaton kérték a többiek, hogy főzzünk nekik, (Brecht, és Esme) így gyorsan össze dobtam nekik egy csirke paprikást. Komolyan akkor sikerülnek legjobban a kaják, ha gyorsan vannak készítve, az összetevők csak úgy bele vannak dobáva.Nagyon ízlett nekik. Vasárnap Esme főzött nekünk Curry-s csirkét. Egyszerű, és nagyon finom kaja, igaz sztem Esme rádöntötte a kajára India fél curry termését. Hétfő, kedd kicsit betegeskedtem, de így legalább lejutottam a tenger partra. Kb. 2 perc sétára van tőlünk, igaz ameddig hó volt értelmetlen lett volna lemenni, de így hogy süt a nap, és jó idő van, így annyira jó! Ma, azaz szerdán Brecht, Balázs és én együtt mentünk le a tenger partra, ökörködtünk egy jót. Csak egy jó tanács, vizes sziklákon ne mászkáljatok, mert csúszik! (akkorát estem, hogy sztem Oslo-ban is bemozdultak a szeizmográfok. Bezzeg akkor nem tudtam esni, mikor ingyen kori pálya volt az egész város. :D)
No következzen egy kis képes élmény beszámoló

Megint 1-2 kép a szobámból.

Brecht, és Balázs

A tenger parton































Mindkét képet felrakom, döntsetek ti.

A következő képet ajánlanám figyelmébe az összes csinos Norvég, és Magyar lánynak! (for every pretty norvegian and hungarian girl.)

(ps. Köszönöm Sallai Tominak a helpet!)
 

A következő bejegyzés súlyosan káros lehet Ön és környezete egészségére. Csak erős idegzetűeknek ajánlott.
Ezennel kijelenteném, hogy a pianist a világ legjobb helye!!! Én nagyon készültem oda, már egy pár napja, az tartott életben, hogy pénteken végre mehetek. Brecht mondta tegnap voltak Stine-vel és nagyon bebasztak, és hogy ezen a héten Alex játszik, és megismerkedtek vele, és mekkora jó fej, és milyen jól játszik. No Balázs, Brecht (hú de sok a B betű. :P) és én nekivágtunk az éjszakának. Mikor oda értünk épp játszott Alex, de mire lepakoltunk szünetet tartott. rendeltünk inni magunknak, Alex is vissza tért a cigi szünetről, fantasztikusan játszik a srác. Brecht ismerte tegnapról a srácot, mert Stine annyira készen volt, hogy összehaverkodtak vele. Mikor újból kiment a srác szünetre, mi is kimentünk. Elkezdünk vele dumálni, mire én egy kis alkohol hatására megkérdeztem tőle, hogy ő mégis hová valósi. Romániában született, de jelenleg Hollandiában él. Mondom tök jó, szomszédok vagyunk, voltunk, kiderült, hogy beszél valamit magyarul, mert olyan helyről jött ahol sok a magyar. Elmesélte elég durva akcentussal, de magyarul, hogy kb 20 éve azon röhög mikor a dunaTV-ben látta a rambó reklámját: A rambó 2 következik. Meg valami olyasmi hogy a kedvenc része az hogy rambó bekopog az ajtón, hogy adjál fegyvert és lőszereket. Tisztában van a sláger rádióval. Meg elmesélte, hogy volt egy csomó helyen Magyarországon, és még Kecskemét nevével is tisztában van. Meg hogy volt egy csomó magyar barátnője, de szerinte a magyar lányok nem szépek. Most azért van norvégiában, hogy pénzt keressen, turnézik. Mindemellett végig keféli a fél kontinenst. Na ennyi fért bele a szünetbe. Mikor vissza mentünk Norvégul mondta, hogy egészségedre, aztán magyarul is csak az én kedvemért, ekkor még nem tudta, hogy Balázs is magyar. Jajj meg amit elfelejtettem, szte a legvicesebb magyar szám a rendes ember én már nem leszek, és elkezdte énekelni. De az azért nagyon komoly, hogy Norvégiában, Aalesundban egy román hollandiában élő, Norvégiában turnézó srác énekel egy magyar számot. Valaki el kezdte cseszegetni, hogy játszon le egy számot, mire ő magyarul közölte neki, hogy szopjál le. Majd a zongora alá fordultam a röhögéstől. Igen széles skálát ismer a magyar káromkodások közül, néha betűzte az angol szöveg közé, látta, hogy nagyon jól szórakozom rajta. Ja, én sem voltam szomjas. Eljött a 3 óra, zárás, mondtam Alexnak magyarul, hogy szia, megyünk, mondta, várjuk meg, megy cigizni. Ekkor Balázs is bemutatkozott neki, megbeszéltük, hogy ő még jövőhéten is itt lesz, itt fog játszani. Tuti megyek. Meg hogy nyáron lehet, hogy megy Balcsira, a magyar haverjaihoz. A végén mondtuk neki, szintén magyarul, hogy köszönjük, mondta, hogy szívesen, és see you.
Brecht nagyon büszke volt magára, hogy csak 2 sört ivott meg. I've just drink 2 beer, mire ezt kimondta lefejelt egy táblát, de olyan durván, hogy a hátunk mögött jövő csaj is odarohant hozzánk, hogy jól van e Brecht. Komolyan hasfájással értem haza, annyit röhögtem az este alatt.
Ez a bejegyzés úgyis sokban különbözik a többitől, szóval itt lehet csalni. Megint voltunk a Pianist-ban, és most készítettem képeket is. 2db képnek nem nyitok új posztot. Ilyenkor a legjobb bemenni a városba, csütörtök este, ha valaki könnyed kikapcsolódásra vágyik. Nincsenek agyon zsúfolva a helyek, rögtön kiszolgálnak. Azt nem lehet mondani, hogy nincsenek részegek, mert itt mindig vannak. :D
Mivel ez a bejegyzés, tényleg más mint a többi így leírom. Ülünk a zongoránál, egyszer csak egy nagy lány társaság szakadt be a helyre. A legelső leányzó igen jónak tűnt, hirtelen azt gondoltuk, hogy a folytatás csak jobb lehet, de mint kiderült a legszebb lányt küldték előre a többiek. Mást nem írok, mert a végén megkapnám, hogy néztél e már tükörbe, stb... De Alex annyit fűzött a dologhoz, hogy aztakvamindenit. :D
És amiről tutira mindig ez a hely fog eszembe jutni:
https://www.youtube.com/watch?v=2h6K2Gm4Sfg
És végül de nem utolsó sorban a képek
Maga a hely

És Alextól egy hatalmas sziasztok ;)
 

A mai nap nem volt suli, már régen megérkezett a tartózkodási engedélyünk, így elmentünk érte. Nagyon szép időnk volt ma is. Elég nagy kerülővel mentünk. Lassan felfedezzük Aalesundban fellelhető összes utcát. Legalább is a központ és a koli közt.
Néhány kép menetközben

Utána az alien office. Nem tudom megmagyarázni miért, de kellemetlenül érzem magam abban az irodában.

Hazafelé bementünk a Lille nevezetű helyre. Annyira jó az a hely. Fényképezni nem igazán lehet, mert kis zeg-zugos, és nem adnák vissza a képek a hely varázsát. Zsófival megittunk 1-1 kávét. Vásárolgattunk, és jöttünk haza. Múltkor Esménél ettünk Fajitas-t. Nagyon finom dolog. Ma mi is megpróbáltuk megcsinálni. Nagyjából hasonlóan sikerült. Ebből is viszek haza. (ha el nem felejtem)

Múlt héten még február volt, Bergenben voltunk, de ahogy átléptünk márciusba, kitavaszodott. Hirtelen betört a jó idő. Eddig embereket sem láttunk az utcán, most pedig rengeteget! Hóvirágok mindenfele amerre csak a szem ellát. Amikor kijöttünk már 4 órakor sötét volt, ma kb fél 7kor sötétedett. Úgy tűnik, hogy naponta 5 perccel hosszabbodnak a nappalok.
Marketingen elfogyott a hely a laborban, nem is erőlködtünk, inkább elmentünk a városba sétálni. Sütött a nap, jó idő volt, csiripeltek a madarak. Balázzsal összefutottunk a városban, így 3an Zsófi, Balázs meg én lófráltunk a városban. Felmásztunk a kilátóba, majd meg haltunk.























A megsimogatni nyers fordításban: Can I try it? :D:D:D

Kottás ház előtt























És végül az a kép, amit élőben láttunk, és majd meghaltunk a röhögéstől. Tolószék lelakatolva. :D:D:D Ott álltam előtte 5 percig: Ilyen niiincs.































Esme főzött nekünk. Mexikói kaját. Kikérte magának, hogy mexikói kaja, és nem spanyol. Mind a 10 ujjunkat megnyaltuk utána.
A suliban minden rendben, üzleti kommunikáción gyakorlatilag nyelvtanozunk, meg fogunk halni. A norvégot villámgyorsasággal tanuljuk. Gyertek ki meglátogatni!
(ui.: Balázs csinálta a képeket)

Csütörtökön folytatódtak a kalandok. A múzeumok, és miegyebek 11kor nyitnak, ezért mászkáltunk még egy keveset a városban.

Esme a viking lány

11kor megrohamoztunk egy Hanza múzeumot. Tantónéninek üzenem, hogy tanultam törit, és láttam élőben is, hogy anno miről volt szó. Érdekes a Norvég építészet, szűk folyosók, keskeny lépcsők vezetnek mindenhová.

Végre megnéztük a dómot is, bevallom őszíntén, kicsit többre számítottam. Elég egyszerű berendezés, és szinte 0 díszítés. És a dóm nemsokkal nagyobb mint otthon bármelyik másik templom.

Hogy szórakozzunk egy kicsit, elmentünk a science centerbe. Ez kb. olyan mint otthon a csodák palotája. Csak 10X akkora. Meglepő módon, egy csomó hajózásos dolgot lehetett kipróbálni, sok vízzel, és energia takarékosággal kapcsolatos kütyüt.
Tibi ül azon a biciklin. :P

Ezek után elindultunk hazafelé, kicsi kocsinkal. Az út közepén egy kisebb malőrnek köszönhetően már csak 3an folytattuk utunkat, Zsófi, Esme és én. Kivettünk egy szállást éjszakára, egy 30 csillagos hotelben. Ilyen drágán még nem aludtam sehol. :P Másnap reggel busszal folytattuk tovább utunkat. Igazi eurotrip volt, mert nem tudtuk, hogy hol vagyunk, hogyan jutunk haza, stb... Valami hasonló lehet az igazi erasmusos feeling. Jó volt nagyon, jól szórakoztunk a buszon hazafelé. Kompoztunk is, mert vagy a szárazföldek szakítják meg a vizeket, vagy vagy a vizek a szárazföldet.
Komp belseje

Kikötés

Szóval Bergen. Aalesundtól kb. 431 km-re fekszik, ez az egyik legközelebb eső nagyváros, ha minden igaz, akkor a második legnagyobb norvég város. Aalesund-ot szeretem, Bergent imádom. Szerintem sokkal szebb mint Aalesund.
Kocsival vágtunk neki a túrának, kocsit bérelni sokkal olcsóbb, mint bármlyen másik közlekedési formát választani, főleg ha hosszú távról van szó. Délelőtt 10 körül indultunk el Aalesundból, este 7 körül értünk Bergenbe, és foglaltuk el a szállásunkat a YMCA hostelben. :D (KIN kupa forever. :D)Olyan 8-9 órát kocsikáztunk. Ahogy tanult barátaim mondták volt, nem tévedtünk el csak a szebbik úton jöttünk. Nem győztük kapkodni a fejünket út közben, olyan gyönyörű a táj. Közel 1000 képet csináltam az út során. Kétszer kompoznunk kellett, hogy egyik szigetről átjussunk a másikra. (Aki esetleg Aalesundba készül ERASMUS-al: a kompon a kocsiért is kell fizetni, és fejpénzt is szednek (lesz még jótanács)) Életemben nem láttam még ennyi vízesést 8 óra alatt, szerintem nem hazudok, ha azt mondom, hogy több mint 100 vízesést láttunk út közben, és rengeteg alagúton mentünk át.
De beszéljenek helyettem a képek:



























































































































































Este megérkezésünk után elmentünk egy kicsit mászkálni a városba. Mit ne mondjak, beleszerettem ebbe a városba. De nagyon. Egyszerűen imádom. Kis sikátorok, romantikus hangulat, sejtelmes fények. Fantasztikus.


























































































Másnap, reggel "költöztünk", találtunk egy olcsóbb hostelt. Igaz rendesen messze van a központtól, de jóval olcsóbb, ez a Montana hostel. (kiutazóknak:ha kocsival jöttök ajánlom a Montanát, jó hely. Érdemes 150 koronáért venni Hostel kártyát, és a világon az összes hostelben kedvezményt kapsz. Itt 15% kedvezményt kaptunk öten, egy kártyára. A kártyát a Montanában vettük meg. Ha Hurtigrutennel, vagy busszal jöttök akkor vegyetek Bergen kártyát, egy csomó helyre ingyen lehet menni vele, és a tömegközlekedés városon belül ingyenes. Érdemes a turinfo-t megkeresni, és nyaggatni őket, hogy mit érdemes megnézni, mi mennyibe kerül, és mi meddig van nyitva.) Az akváriummal kezdtünk ma. Tanúi lehettünk, ahogy egy új krokodil érkezik. Kint volt az összes környékbeli sajtó. Kicsit jobbra számítottunk az akvárium kapcsán. De szép volt.

Utána halpiac, ami így télen egy sátorra zsugorodott össze (kiutazóknak: ha jöttök érdemesebb a nyári időszakban jönni, "forgalmasabb" a város.) A templomok másfél óráig vannak nyitva, elég hülye rendszer. Utána még pár helyi nevezetesség, utána valami függő vasúttal felmentünk a kilátóba. Mindenképp érdemes ezt kipróbálni. Gyönyörű. A plasztik kártyákból meg kezd elegem lenni. Van otthonról is egy csomó, eu-s tb kártya, személyi, diák, de itt Norvégiában még mindemellé: diák, Bergen kártya, hostel kártya, hostel belépő kártya, stb... A színes házak közt vannak sikátorok, amik nagyon szépek, igaz a 9 és háromnegyedik vágányon lehet oda jutni.
És a képek (a ferde ajtó tényleg ferde, kivételesen egyenesen fényképeztem.) :

Ilyen itt az élet, hogy kb 1 hétig nincs miről írnom, azután hétvégére felpörögnek az események.
Henry az üzleti kommunikáció tanárunk, meghívott magához minket, hogy menjünk el dumálni és szórakozni. Ő az Amerikai tanár. A spanyol lányok mondták, hogy ők tortillát csinálnak (Tanárnő! Ha minden jól megy hétfőn küldöm a receptet!) mi sem mehetünk el üres kézzel. Annyit agyaltunk rajta, hogy mit lehetne főzni a többieknek, ami igazán magyar, vagy magyaros, és nem kerül sokba. Először a madártejen gondolkodtunk, de mindent végig gondolva skippeltük. Utánna jött a palacsinta ötlet, de nem akartam órákig a konyhában stend up-polni, meg különben is melegen jó, ezért ez is kilőve. Kitaláltuk, hogy a külföldiek nem igazán szoktak levest enni. Így zöldséglevest főzzünk nekik. A konyha átalakult nagyüzemi konyhává, Zsófi a sütit sütötte Brecht esti szülinapi bulijára, Balázs pucolta a zöldségeket, én meg főztem az ebédünket, majd a levest. Először kicsit szégyenkezve indultam el a zöldség levessel, hogy de ciki lesz ezzel beállítani, de mindenki tömte magába, nem ismerték. Henry is levessel készült, kicsit poros beütésű paradicsom levest készített. Ami igazán nagy szám volt, hogy Herendy tányérokból ettünk. Más ízt adott a kajának komolyan. ;) A spanyolok tortillája is nagyon finom lett, be is toltuk mindet. Utánna zongoráztam egy kicsit a többieknek, utánna Dani és Henry gitározott. Jól éreztük magunkat nagyon.

Henry lakása:

A csapat egy része:

Nem tudom, hogy az USA-ban mennyire szokás teázni, vagy kávézni, de most ez volt.

Végül Henry, ahogy épp az egyik saját költésű számát adja elő, hogy a kutyát miért kell reggel megsétáltatni, és miért kell korán kelni ezmiatt.

Brecht 9re várt minket a szülinapi bulijára, de mivel nem akartuk Henryt se megsérteni, hogy gyorsan lelépünk, ezért olyan 11 körül oda is sikerült érni. Brecht mesélte, hogy olvasta a blogomat, és tetszik neki. Gratulálok, megnézegetted a képeket. Nem, ő tényleg olvasta. Betolta az egészet google translate-ba, és lefordította neki. Basszus, vigyáznom kell, hogy mit írok, ha róla van szó. ;) Először egy kis bárba mentünk bulizni, ahol nem kellett belépőt fizetni, cserébe egy gombostűt nem lehett volna elejteni. Úgyhogy innen el is húztunk gyorsan mint a vadlibák. (hajrá google translate ;) :P) Oda mentünk, ahol multkor már voltunk, és ígértem, hogy csinálok képeket (nem a zongorás hely, oda szombatonként korhatár van szabva, és még én se mehetek be. :P) Jó volt nagyon. Nagyon büszkék a Norvégok, hogy ilyenkor szombatonként mennyire őrültek, és hogy milyen sokat tudnak inni. Komolyan, nálunk egy józanabb életvitelű leányzó is az asztal alá inná őket. 2-3 sörtől ők készen vannak. Aki jobban bírja az meg tud inni 4et is.
Megint beigazolódott, hogy a buliknak jó csapatépítő jellege van, csak nem kifizetődő, főleg itt nem, és bankkártyával ne menj bulizni!!! ;)

Maga a hely

Brecht és Stine

Esme

És végül a szülinapos